forrás: wikipédia
A V44 sorozat a MÁV részére szállított villamosmozdony sorozat. Kettő darab készült el belőle. Beceneve "Radony", a Ratkó-mozdony lerövidített alakja.
Pályaszám: | V44 001–002 |
Gyártó: | Ganz, Budapest + MÁVAG, Budapest |
Gyártásban: | 1943-1944 |
Gyári típusjel: | VM9 |
Tengelyelrendezés: | 2'Do 2' |
Nyomtávolság: | 1 435 mm |
Hajtókerékátmérő: | 2 400 mm |
Legnagyobb sebesség: | 125 km/h |
Ütközők közötti hossz: | 17 640 mm |
Magasság: | 4 650 mm |
Szélesség: | 3 100 mm |
Szolgálati tömeg: | 80 tonna |
Névleges teljesítmény: | 2 940 kW |
Áramnem: | 16 kV, 50 Hz |
A MÁV 1939-ben – elsősorban személyszállító vonatok továbbítására – megrendelt a Ganz gyárnál két egyedi hajtású fázis- és periódusváltós villamosmozdonyt. A mozdony járműszerkezeti részét a MÁVAG gyártotta. A Secheron-típusú egyedi hajtás kiküszöbölte a Kandó-mozdonyok (V40 sorozat, V60 sorozat) rudazatos hajtásának hátrányait és lehetővé tette a mozdony sebességének növelését, de a Kandó-féle pólusátkapcsolós motorok beépítése a nagy méretek miatt nem volt megoldható, ezért a Ganz-gyár kidolgozta a Ganz-Kandó-Ratkovszky-féle fázis- és periódusváltós rendszert. Ezek a motorok nagy indítónyomatékuk, egyszerű szerkezetük miatt vasúti üzemre kiválóan alkalmasak voltak. A mozdony főkeretére támaszkodó négy vontatómotorja a négy hajtott kerékpárt rugalmas hajtással hajtotta. Az így megtervezett 2'Do2' tengelyelrendezésű 4000 LE-s (2940 kW) 125 km/h legnagyobb sebességű V44 sorozat első darabja 1943 áprilisában készült el. A mozdonyt mintegy egyéves próbaüzem után a MÁV átvette, és V44 001 pályaszámon üzemeltette, bár a tapasztalatok nem voltak maradéktalanul kedvezőek (próbaútjai során mintegy 16000 km-t tett meg). Igaz, ez betudható a II. világháború okozta rendkívüli viszonyoknak is. A sorozat második mozdonya a V44 002 közvetlenül elkészülte után bombatámadásban megsemmisült, üzembe nem is került. A háborúban a V44 001 mozdony is megsérült, és – noha károsodása ezt nem feltétlenül indokolta volna – 1953-ban selejtezték.