forrás: wikipédia
GYSEV M42 |
|
---|---|
Pályaszám: | M42 001 |
Gyártó: | Ganz-Hunslet |
Gyártásban: | 1994 |
Gyári típusjel: | DVM14 |
Darabszám: | 1 (prototípus) |
Tengelyelrendezés: | Bo' Bo' |
Nyomtávolság: | 1 435 mm |
Hajtókerékátmérő: | 1 040 mm középkopott állapotban: 1 000 mm |
Indító vonóerő: | 220 kN |
Legnagyobb sebesség: | 80 km/h |
Ütközők közötti hossz: | 14 640 mm |
Magasság: | 4 185 mm |
Szélesség: | 3 100 mm |
Szolgálati tömeg: | 67 t |
Legkisebb pályaívsugár: | 80 m |
Névleges teljesítmény: | 640 kW |
Motortípus: | MWM Deutz |
Erőátvitel: | villamos |
Az M42 sorozat a MÁV részére szállított, később GYSEV által üzemeltetett, nem villamosított pályákra szánt nagy terhelhetőségű dízel-elektromos tolatómozdony sorozat. Beceneve "Szörnyella".
A 90-es évek elején a MÁV elhatározta, hogy lecseréli az akkora már kiöregedett M44 sorozatú tolatómozdony típust egy hasonló kaliberű, de a kornak megfelelő felépítményű mozdonytípusra, és ez lett az M42-es sorozat. A MÁV és a Ganz-Hunslet Rt. szakemberei együtt dolgoztak az új mozdonytípus, a DVM-14 kialakításán, amely 1994-re készült el, és az M42 001 pályaszámot kapta. Az M42 001-es mozdony az üzemben jól bevált, de sorozatgyártásra a MÁV anyagi helyzete miatt nem került sor. A mozdony később a GySEV-nek adták át.
A MÁV kívánsága az volt, hogy a készülő mozdony járműszerkezeti részei hasonlóak legyenek a V46-os sorozatéhoz. Ez így is lett, az
alváz, a vezetőfülke, az ütközők, a vonókészülék, a pályakotrók, a korlátok, az oldalablakok azonosak a V46-tal. Továbbá megegyezik még a két típusnál a forgóvázak, és a vontatómotorok konstrukciója is.
A jármű erőforrása egy 8 hengeres 640 kW-os MWM Deutz dízelmotor, amelyet Németországban gyártottak. A mozdony minden erőátviteli berendezését a Ganz-Ansaldo Rt. szállította. A mozdony vontatási teljesítménye 560 kW, ez lehetővé teszi, hogy a gép a tolatási feladatokon kívül a mellékvonalakon 80 km/h sebességgel vonatokat is továbbítson.
A mozdony fékrendszere is újdonságnak számított. Fékezéskor a motorok áramot termelnek amit a fékrendszerbe épített egység hővé alakít. Tehát a mozgási energia hőenergiává alakul anélkül, hogy a féktuskók súrlódnának a kerekekhez. Természetesen a mozdonyra felszerelték a hagyományos légfékeket is, műanyag féktuskókkal, amelyek bármikor lecserélhetők a már megszokott öntöttvas tuskókra.
A mozdonyt sokoldalú elektronikával látták el, amely ellenőriz, és vezérel is egyben. Sárga ill. piros jelzésekkel figyelmezteti a mozdonyszemélyzetet a már bekövetkezett, vagy várhatóan bekövetkező rendellenességekről. Ha olyan jellegű hiba adódik, amely az önmagukban is nagy értéket képviselő valamelyik részegység tönkremenetelét okozhatja, az elektronikus automatika leállítja a motort. A mozdonyra felszereltek továbbá egy fedélzeti elektronikus adattárolót, mely megőrzi a mozdony üzeméhez kapcsolódó információkat. A tárolt adatokat számítógéppel lehet kiolvasni.