forrás: wikipédia
GYSEV M40 |
|
---|---|
Gyártó: | Ganz–MÁVAG, Budapest |
Gyártásban: | 1963-1970 |
Gyári típusjel: | DVM6, DVM8 |
Tengelyelrendezés: | Bo' Bo' |
Nyomtávolság: | 1 435 mm / 1 524 mm |
Hajtókerékátmérő: | 1 040 mm |
Legnagyobb sebesség: | 100 km/h |
Ütközők közötti hossz: | 14 250 mm 001-002: 13 590 mm |
Magasság: | 4 150 mm |
Szélesség: | 3 115 mm |
Forgócsaptávolság: | 6 500 mm |
Tengelytáv forgóvázon belül: | 2 600 mm |
Szolgálati tömeg: | MÁV: 74,0 t 003-009: 72,6 t |
Névleges teljesítmény: | MÁV: 736 kW / 1 000 LE 003-009: 589 kW / 800 LE |
Az M40 sorozatú dízelmozdonyok a Ganz–MÁVAG a MÁV részére készítette. A mozdonyok beceneve „Púpos” lett a géptérből púpként kidudorodó vezetőfülke miatt.
A hazai vasúti közlekedésben az 1950-es évek végétől előtérbe került a gőzvontatásról a korszerűbb dízelvontatásra való áttérés. Ehhez szükség volt új dízelmozdonyok beszerzésére.
A dízelesítési program keretében már 1960-ban megkezdődtek az új mozdonytípus tervezési munkálatai, melyet 1963-ban két prototípus, a DVM6 elkészítése követett. A prototípusok tesztelése alatt szerzett tapasztalatok figyelembevételével kidolgozott típus sorozatgyártása 1966-ban kezdődött, 7 darab normál nyomtávú (DVM8-1) és 3 darab széles nyomtávú változat (DVM8-2) legyártásával – utóbbiak Záhonyban teljesítettek szolgálatot. 1967-ben az előző évben legyártott mozdonyokhoz képest apróbb változtatásokkal további 25 normál – és 5 széles nyomtávú példány készült, ezek voltak a DVM8-3 és DMV8-4 jelzésű gépek. A típus utolsó sorozatában 1968 és 1970 között 40 darab mozdony készült el, a DVM8-5 -6 -7 típusjelekkel – az alváltozatok között apró különbségek voltak.
A mozdony igen jó konstrukciónak számított, a maga korában több tekintetben is a világszínvonalat képviselte. Mivel az eltérő időben épült, eltérő műszaki adottságokkal rendelkező járművek karbantartása nem
volt hatékonyan megoldható, az 1970-es évektől a mozdonyok egyes részeit átépítették, annak érdekében, hogy a fenntartásuk egyszerűbben legyen megoldható.
Az 1980-as években a villamos vontatás térhódítása, valamint az 1990-es években a szállítási igények csökkenése következtében az M40-es mozdonyok alkalmazási területe jelentősen beszűkült. 1992-ben kezdődött a sorozat fokozatos selejtezése. Jelenleg 28 darab van állományban.
Az M40 001 és 002-es mozdonyok a Ganz-MÁVAG DVM6-1 jellegű konstrukcióhoz tartoztak. Gyári pályaszámuk DVM6-1-198 és DVM6-1-199 volt. A mozdonyok az M40 001 és 002-es pályaszámokat csakis a próbafutások során viselték, mivel a MÁV a próbafutások után nem vette át a mozdonyokat. Ezért a gyártó 1969-ben eladta azokat a Diósgyőri Kohászati Műveknek. Ott az A27 001 és 002 pályaszámokat kapták meg. 1989-ben selejtezték őket.
A gépek erőforrása a Ganz–MÁVAG 16 VFE 17/24 típusú, 1000 LE (736 kW) teljesítményű dízelmotorja volt.
3 példányt az elmúlt években korszerűsítettek, új (Caterpillar) motorral láttak el, M40.3 sorozatnak átszámoztak. A ma is működőképes mozdonyok jelenleg elsősorban tartalékos, tolató és helyi tehervonati szolgálatot teljesítenek. A mozdonyok a Dombóvári fűtőház állományába tartoznak.