forrás: wikipédia
Gyártó: | NoHAB – Nydqvist och Holm Aktiebolag (Svédország) |
Gyártásban: | 1963–1964 |
Tengelyelrendezés: | Co'Co' |
Nyomtávolság: | 1 435 mm |
Hajtókerékátmérő: | 1 040 mm |
Legnagyobb sebesség: | 105 km/h |
Ütközők közötti hossz: | 18 900 mm |
Magasság: | 4 000 mm |
Szélesség: | 4 000 mm |
Forgócsaptávolság: | 10 300 mm |
Tengelytáv forgóvázon belül: | 4 000 mm |
Szolgálati tömeg: | 106 tonna |
Névleges teljesítmény: | 1 435 kW (1950 Le) |
Az MÁV M61 sorozat a MÁV részére szállított fővonali dízel-villamos mozdony sorozat. Kultikus jármű. Beceneve „NOHAB”, a gyártója nevéből.
Az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején a gőzvontatás aránya a hazai vasútvonalakon igen magas, 85%-os volt. A korszerűsítés megkívánta nagy teljesítményű dízelmozdonyok forgalomba állítását, azonban a magyar ipar abban az időben nem volt felkészülve ilyen vasúti járművek gyártására. Ezért a MÁV illetékes szakemberei pályázatot írtak ki fővonali mozdony beszerzésére. A felhívásra 17 cég jelentkezett 30 típussal. A pályázók közül két cég, a német Krauss-Maffei, valamint a svéd NOHAB mozdonyai kaptak lehetőséget magyarországi vasútvonalakon történő kipróbálásra 1960-ban. Végül az ajánlatok közül a MÁV választása az utóbbira esett, a mozdony technikai kiforrottsága, kevesebb karbantartást igénylő szerkezeti felépítése miatt, valamint azért, mert a típusban alkalmazott motorból világszerte már több ezer darab üzemelt.
A mozdonyból a MÁV összesen 20 darabot vásárolt. Annak ellenére, hogy a NOHAB gyár készen állt volna további járművek gyártására és leszállítására, a politikai körülmények nem tették lehetővé a beszerzésüket. A MÁV ezt követően a szovjet gyártmányú M62 sorozatszámú "Szergej" vásárlása mellett döntött.
Az M61-es mozdonyok elsősorban gyorsvonatokat továbbítottak, Budapest és a vidéki nagyvárosok között. Ennek oka főként az volt, hogy a mozdonyok rendelkeztek a vonatok fűtéséhez szükséges gőzfejlesztővel (abban az időben a személykocsik még nem villamos fűtésűek voltak). Az 1970-es és 1980-as években a villamos vontatás térnyerésével a mozdonyok egyre több vonalról kiszorultak, helyüket a V43 (Szili) és a V63 (Gigant) villamos mozdonyok vették át. Az 1980-as és 1990-es években főként a Balaton északi partján teljesítettek szolgálatot.
A típus menetrend szerinti forgalomban 2000. december 21-én közlekedett utoljára Magyarországon.
A 20 mozdonyból jelenleg 6 üzemképes
A mozdonyban egy 1435 kW teljesítményű, kétütemű, 16 hengeres, V hengerelrendezésű motor található. Hagyományos hajtásrendszerrel rendelkezik, amelyben az egyenáramú főgenerátor termeli a vontatómotorok részére szükséges villamos áramot (600 V). A két forgóvázban összesen hat vontatómotor került elhelyezésre. A mozdonyba beépített Vapor-Clarkson OK4616 gőzfejlesztő 800 kg gőzt képes fejleszteni óránként.